Hamarosan nyári szünet lesz a suliban, de mivel már csak ősszel kell vizsgáznom, szinte most is az van. Hétvégén nem kell sürgősen tanulnom, ezért most úgy néz ki a szombatom, hogy edzés, olvasás, bevásárlás, egy rész egy sorozatból, a vasárnap állatkert, vagy edzés, olvasás, egy rész egy másik sorozatból. Hétköznap reggeltől estig munka, este iskola, vagy edzés.

Hétvégén azt beszéltük, hogy lassan már csak mi, - az antiszociálisak járunk - mindenki más a strandon. Mi utáljuk a strandot. Én fürdővárosban nőttem fel, 10 percre lehet wellnessezni, de igazán én csak a szaunát szerettem mindig is. A nagy semmitevős strandolós nyaralást nem bírom elviselni. A városnézőset és a túrázósat viszont nagyon szeretem.

Tehát hirtelen 2 sorozatot is elkezdtem nézni, melyekből hetente 1 rész van.

Az egyik a Hannibal folyatása. Tudom, rémes az egész, de az a személy, aki kamerárára veszi, egy zseni, el tudok veszni a részletekben, olyan apró szépségeket és nagyokat is meg tud mutatni, mindig az az érzésem, itt nem is Hannibálnak van kifinomult ízlése, hanem a rendezőnek. Tetszenek a színek, úgy összességében minden, a berendezés, a ruhák. Willt nem szerettem eleinte, idegesített a túlzott érzékenysége, most meg már hiányzott a 3x01-ből. Szeretem nézni, ahogy Hannibal főz.

A másik egy teljesen új minisorozat a Wayward Pines. Kb. úgy készült, hogy Twin Peaks+ Lost + This is not my Life (minimalizmus nélkül) = Wayward Pines, de nem gáz, sőt, egyre jobb és szerintem ahogy haladunk egyre inkább az lesz a benyomásom, hogy a hasonlóságok az előbbi sorozatokkal kapcsolatban az írói tisztelet jele. Nem mellékesen nagyon szép helyen játszódik. Mindenhol erdők és hegyek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.