Elhatároztam, hogy amíg nem mondanak semmit az orvosok, nem fogok keresgélni a neten, arról, mi a bajom. Valószínűleg összetett a probléma, azért gondolkodnak annyit, de már egyre nehezebben viselem, hogy gyakorlatilag egy hete mozdulatlan a jobb vállam. A könyökömtől lefelé már tudom mozgatni, de elég fájdalmas. Remélem hamarosan megmondják az orvosok, mert már elkezdtem kutatni. Az alábbi cikk talán érinti az én bajom (egy doc fájlban találtam):

Amikor egy nagy artéria hirtelen elzáródik, súlyos tünetek léphetnek fel, az érelzáródás helyétől függően.

Sajnos ma még nem rendelkezünk a megelőzésre alkalmas abszolút biztos terápiával. Ésszerű életmóddal, kiadós mozgással, zsír-, szénhidrát- és koleszterinszegény étrenddel, valamint a rizikófaktorként szereplő betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás) karbantartásával, megfelelő gyógyszerelésével kell megelőznünk az érelmeszesedés kialakulását.”

Látszik, hogy a magyar interneten is megoszlanak a vélemények. Az a közhiedelem terjedt el, hogy a magas koleszterin szint okozza az érelmeszedést. A nyulaknál biztosan így van! Ugyanis évekig a nyulakon kísérleteztek. A nyúl pedig növényevő állat, belepusztul a szalonnába! Előfordul többször is, hogy valaki úgy kerül az intenzív osztályra artéria szűkülettel, hogy tökéletes a vérben a koleszterin szintje. Nem kövér, sokat mozog, egészségesen él. Akkor hogyan is van ez?

Mit ír erről Naumov doktor és más, oroszul írogatók? Nem pontos idézetek formájában írom le. Abban mindenki egyetért, hogy az érfalak megsérülhetnek, idővel pedig megöregednek. Az érbelhártya sejtjeiről van szó elsősorban.

A leggyakoribb az előfordulás azokon a helyeken, ahol nagy fizikai behatásoknak (nyomásváltozások, áramlási súrlódás) vannak kitéve az erek. Például a nyaki artériák és a szívkoszorúerek. Az is kiderült, hogy a meszesedésre hajlamos érszakaszokon először sejtelfajulás megy végbe. A differenciált, pontosan elkölönülő sejtek helyén nagyméretű, szabálytalan formájú többmagos sejtek jelennek meg. Elváltzonak a simaizom sejtek is. Megnő a méretük, és a sejtmagjaik körül kollagén halmozódik fel. Csázov akadémikus írja: „Meg vagyok győződve, hogy lecsendesül a hipolipidemikus szerek – sztatinok, fibrátok, nikotinsav, preduktál- kapcsán kialakult kampány, és ezek a szerek végre elfoglalják a nekik járó helyüket a komplex terápiában. Nem kevésbé fontos lesz a sejtelváltozások korrekciójára (és nemcsak az érfalakban) irányuló terápia.” Hogyan értelmezi ezt Naumov doktor? A lényeg szerinte abban van, hogy nem a koleszterin lerakódás a fő ok, hanem az elfajult, megöregedett (többmagú, atípusos) sejtek megjelenése. Az elhalt sejteket fel kellett volna valakinek oldania és elszállítania. Bolotov szerint a pepszin és a sósav játszik ebben fontos szerepet. De nincsen belőlük elegendő mennyiség. Például a vércukor is semlegesíti a sósavat. Cukorbetegeknél ezért nagyobb az érelmeszesedés kockázata. Szóval, Naumov doktor szerint, ha nem sikerül feloldani az elhalt sejteket, alattuk kinőnek az újak. És így rétegről rétegre. Ezekre az elhalt sejtekre könnyen lerakódnak például a vízben oldhatatlan sók és a lebontatlan zsírok. Ha a zsírokat nem sikerült lebontani glicerinre és zsírsavakra, akkor a véráramba kerülve könnyen lerakódhatnak az érfalon. Ez történt a kisérleti nyulak esetében is, akik képtelenek voltak lebontani az állati eredetű zsírokat. A szervezet megpróbálja gyógyítani, foltozni a sérült, beteg érszakaszt. Koleszterint szállít oda, mivel a koleszterin a sejtmembrán vázát alkotó anyag. Ebbe a vázba ülnek bele két rétegben a zsírsavakból bioszintézis útján keletkezett különféle foszfolipid molekulák. A koleszterin mennyiségét valójában nem a vérben kellene vizsgálni, hanem az egész testben. A koleszterin és a zsírsavak aránya a fontos. Nem mindegy, hogy a koleszterin ok, vagy okozat! Lehet, hogy a koleszterin csökkentéssel átesünk a ló másik oldalára. Nézzük tovább! Ha nem sikerül a szervezet öngyógyítása, kötőszövet sejtek épülnek be az elhalt verőér részbe. A kötőszövet pedig nem éppen verőér falába való anyag. A kötőszövet sejtjei sokáig élnek, talán azért is, mert nem csinálnak semmit. A kötőszöveten aztán könnyen lerakódik a koleszterin. Az egészséges érbelhártya sejteken nem rakódik le a koleszterin, mert ott a funkciónak megfelelő teljesértékű koleszterin-foszfolipid komplexek vannak.

            De van ez tovább is. Más kutatók 20 éve gyanítják, hogy lehetnek egyéb okok is. Létezik egy ásványként ismert anyag, a hidroxi-apatit, amiből bőven van a csontban és a fogakban. De a vérben és minden sejtnedvben is kimutatható. Ez egyfajta vízben oldhatatlan kalcium foszfát. A sejtanygacsere egyik, lúgos és semleges közegben oldhatatlan végterméke (Gondoljunk csak a vándorló kálcium ionokra és a foszfát gyökökre, mint a sejtműködés alapvető részeire. Van belőlük bőven. Ha elhal a sejt, létrejön az apatit.) ebből a végterméből épülnek a csontok. Kosztyenko orosz tudós talán méltatlanul, de elnevezte ezt az ásványt a „halál ásványának”, mint az öregedés és közvetlenül az érelmeszesedés egyik kórokozójának. A vesekövekben is van belőle bőven. A hidroxi-apatit savas közegben oldódik. Az egészséges vérről azt tanítják, hogy lúgos. Talán kell neki néha egy kis sav is?

Másfelől ismert az is, hogy az úgynevezett nanóbák, vagy nanobaktériumok vázában is van hidroxi-apaptit. Jelenleg is folynak a nemzetközi kutatások.

www.origo.hu Mégsem élnek a világ legkisebb bogyói Pesthy Gábor|2010. 01. 14., 12:18|

„A kutatók a nanobaktériumok alakváltozását (ami az élet egyik jele lehet) is megfigyelték: kis gömbökbõl kristályos filmekké vagy csomókká alakultak. Kiderítették, hogy a nanobaktériumokat hidroxi-apatit burok veszi körül. (Az apatit kalciumból és foszfátból álló komplex kristályos vegyület, amely mindenütt megtalálható a természetben, az emlõsök csontjaitól kezdve egyes gerinctelenek héjáig.)

A legérdekesebb felfedezésük azonban az volt, hogy a nanobaktériumok szinte minden vizsgált állati és emberi testnedvben - vérben, nyálban vizeletben stb. - elõfordulnak. A kutatók arra következtettek, hogy a parányi "kórokozók" valószínûleg szerepet játszanak az abnormális ásványlerakódásokkal kapcsolatos betegségekben, így például a vesekövek, érelmeszesedések kialakulásában. …

A legújabb kutatások szerint a nanobaktériumok nem élõlények

Az egyik legutóbbi kutatási eredmény szerint (amelynek összefoglalóját a Scientific American 2010. januári száma is közli) a nanobaktériumok egyszerû ásványnövekedéssel létrejövõ alakzatok, és nem élõlények. John D. Young, a tajvani Chang Gung Egyetem kutatója, és doktorandusza, Jan Martel kísérletek egész sorát végezték el, hogy eldöntsék az élõ-élettelen vitát. 2007-tõl folytatott vizsgálataik azonban teljesen más eredményt hoztak, mint amire számítottak. …

A kutatók szerint a sok erre utaló jel ellenére a nanobaktériumok nem élõlények, hanem kristályos szerkezetû (apatit) részecskék. Ezek egyszerû kalciumvegyületekbõl, például kalcium-karbonátból és kalcium-foszfátból jönnek létre, amelyek szabályos kristályosodását megzavarják a különféle szerves molekulák, elsõsorban fehérjék, de lehetnek lipidek, szénhidrátok, sõt nukleinsavak (például DNS) is. E szerves vegyületek hatására a szabályos kristályrács gömb- esetleg pálcikaszerû formát vesz föl. Kísérleteik szerint ezek az alakzatok növekednek, sõt "osztódnak" is. A kutatók azzal is bizonyították a részecskék élettelen voltát, hogy sikerült egyszerû vegyületekbõl laboratóriumi körülmények között tökéletes "nanobaktériumokat" elõállítaniuk. …

Ugyanakkor nem zárható ki, hogy bizonyos esetekben fontos szerepet játszanak a kóros meszesedési folyamatokban is. Lieske és munkatársai jelenleg ezeket a folyamatokat vizsgálják; véleményük szerint jelentõs orvosi áttörés lenne, ha sikerülne a nanorészecskék szerepét tisztázni például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.”

Kosztyenko szerint a szén-dioxid/szénsav is feloldhatja az apatitot. Az öregedő kutyák szeretik azokat a helyeket, ahol magasabb a levegő széndioxid tartalma. Kell a szénsav is?

Bolotov szerint az ecetsav és a savanyú aminosavak is képesek feloldani a „halál ásványát”. Bolotov szerint hasonlót a hasonlóval is fel lehet oldani, így a zsírokat zsírsavakkal. Az ecetsav a legegyszerűbb zsírsav, enyhe értágító hatásán kívül kíváló zsíroldószer. Egy baja van az ecetnek, ugyanúgy, ahogyan a sónak és a sósavnak és a szén-dioxidnak is, talán túlságosan is OLCSÓ.

A bemelegítő és igen fárasztóvá vált olvasgatás után mi is a megelőzés módszere:

1.)    Legyenek az ételek között kovászolt zöldségekből (mint például savanyú káposzta) készített levesek. Heti 2-4 liter leves ajánlott.

2.)    A sósavtermelés serkentésére szopogassanak el minden étkezés után 30 perccel fél gramm konyhasót. A sós nyálat le kell nyelni. (N.B. Ez egyben segíti a gyomorkapu jobb záródását is).

3.)    Heti 3-4 alkalommal ajánlott 10 deka, fokhagymás-sós lében pácolt gombából készült saláta elfogyasztása (N.B. nem ecetes pácolás!). A leszűrt gombasalátát hidegen sajtolt növényi olajjal kell meglocsolni, apróra vágott hagymával ízesíteni. Ezen kívül napi 15 deka kovászolt zöldség (például savanyú káposzta, kovászos uborka) fogyasztása is ajánlott.

4.)    Naponta ajánlott 2 evőkanálnyi darált szalonna, 10:1 arányban fokhagymával. Például egy pár kis kocka sózott mangalica szalonnát fokhagymanyomón átnyomunk, majd a fokhagymát is. Villával összedolgozzuk, majd kenyérre kenjük. Vaj helyett is jó! A jóféle friss szalonnában egyáltalán nincs koleszterin.

5.)    Hetente 2-3-szor ajánlott a végtagok bedörzsölése 5%-os ecettel.

6.)    Heti egy szauna, vagy más izzasztás.

7.)    Tengeri herkentyűk, például moszatok, hínárok, algák (például az oroszul tengeri káposztának hívott egyik fajta, a barna tengeri hínár (Laminaria japonica) fogyasztása ajánlott. Napi 1-2 evőkanállal, félórával ebéd és vacsora után.

8.)    Klímakterikus állapotok gondozása, a prosztatát is beleértve.

9.)    Napi 1 szem 325 mg-os Aszpirin bevétele esténként, 1 órával étkezés után, heti öt alkalommal.

A tolmácsoló további megjegyzései.: Mi ennek az egész módszernek az értelme?

60 évesen sokkal kevesebb sósavat és pepszint termelünk, mint 20 évesen. Ez a csökkent sósav- és pepszin-termelés kedvezőtlen hatással van az elhalt sejtek, sejtrészek feloldására. a A sósav és a pepszin egy része ugyanis a gyomorból bekerül a véráramba, ott is hat. A sós nyál serkenti a sósav és pepszin termelést, miközben nem okoz vizenyőt. Mire jó a kovászolt zöldség? A kovászolt (ecet nélkül, természetes erjesztéssel savanyított) zöldségeket könnyebben lebontja a szervezetünk. Ezen kívül a kovászolt zöldségek segítenek egyes lerakódások feloldásában. Hasonlót a hasonlóval lehet feloldani. Bármilyen vízzel mossuk is le az ablakot, ott marad a gitt! A pácolt gomba a növényi zsiradék lerakódásokat célozza meg. A fokhagymás szalonna az állati zsiradék lerakódásokat célozza meg. Egyébként az állati zsiradék a szív fő tápláléka. A fokhagyma segíti a zsírbontó enzim termelését. Csípős mustár, csípős paprika fokozza ezt a lipáz termelő hatást. A szalonnazsír így teljesen lebomlik glicerinre és zsírsavakra. Az egészségi állapotunkat befolyásolja a sejthártáyáink állapota, ezért is fontos, hogy milyen a szervezetünkben a zsírsavak és a koleszterin aránya. Zsírsavakból épülnek fel a foszfolipidek, amelyek a sejthártya másik fontos alkotóelemei. Kevesen tudják, hogy a nátha, influenza esetén a vaj segít a nyálkahártyák regenerálódásában. A glicerin meg kell a nyirokfolyadékba. (Koleszterinre is szükség van, mértékkel. Koleszterin alkotja a sejthártyák vázát. Koleszterinből készülnek a hormonok is.) A zsírsavak oldják fel a koleszterin lerakódásokat és tisztítják az ereket. Egyébként a zsírsavak táplálják az izomsejteket is. Ecet aztán végképp minek? Az ecet is zsírsav. A szervezet maga is napi 1 liter ecetet állít elő (hisz ez az égetés, a Szent-Györgyi- Krebsz ciklus egyik terméke), de ez nem mindig jut el a végtagok ereihez, hajszálereihez. Az ecet segít a pangó vénás erekben túlságosan elszaporodott szaprofiták megfékezésében. Lehet körömvirágos és egyéb gyógynövényes „balzsam”-ecetet is használni. Érdekes, hogy a vérből még nem mutattak ki sem ecetet, se sósavat, se pepszint, se lipázt. Pedig ott vannak… Érdekes még az is, hogy a szovjet űrhajósok felkészítése közben minden reggel éhgyomorra megitattak velük 2 pohár langyos vizet, amibe literenként 1 gramm konyhasót kevertek és néhány csepp 3%-os hidrogénperoxidot. Talán egy kis ecetet is? A vizet nemcsak azért isszuk, mert pótolni kell, hanem azért is, mert cserélni kell a fáradt vizet friss vízzel. A vízzel egyébként takarítunk is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.