Nyáron beiratkoztam egy ismétlő német tanfolyamra, úgy gondoltam, így valamivel jobban megy majd, mintha egyedül tanulnék. Persze, mindenki le akart beszélni, merthogy magántanárhoz járni jobb. Majd lehet egyszer azt is kipróbálom, de már szinte ez is majdnem olyan, mert a 8 fős csoport jelenleg lecsökkent úgy 3-ra. Meg azt hiszem nem érezném jól magam, ha csak kettenesben lennék egy magántanárral. Nekem amúgy is a legfőbb gondom, hogy sokszor fogalmam sincs, miről beszéljek, úgy általában is mindig hallgatok, így velem nehéz társalogni (itt a magyar nyelvre gondolok). Nemrég, pl. az "önzőség" volt a téma és konkrétan semmi nem jutott eszembe.

Viszont ez a százórás tanfolyam még több, mint egy hónapig elhúzódik, így szépen belecsúszik a másik tanfolyamba, amire jelentkeztem. Ott már október elején és november elején lesz vizsgám. Adótanácsadással és jogi ismeretekkel melegítünk be, és aztán legközelebb, ha ezek sikerülnek, csak jövőre lesz újabb megmérettetés. Előadások persze lesznek és úgy tervezem, hogy nem fogok túl sokszor lógni, csak ha szükséges. Szerencsére a német és az adó időpontban nem ütközik.

Eléggé depressziós vagyok, alig várom a szakmai képzést, hogy elterelje a gondolataimat ebből az indokolatlan kilátástalanságból. De jó is volt, amikor szakdolgozatot írtam!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.